Trianontól a Státusz-törvényig - Mankovits Tamás,Kedves Olvasóink,Apponyi Albert,Kárpátalját Szovjet-Ukrajnához,Amíg Szlovákiában,Szlovák Igazolvány,Európai Unióhoz,Magyar Igazolványt,Mivel Magyarországon,Európai Unió, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Trianontól a Státusz-törvényig

2008-05-30 07:36:15, péntek

	Trianontól a Státusz-törvényig Mankovits Tamás gondolatai a Trianon-szindróma orvoslásáról. Magi, cs, 2008/05/29 - 16:49 http://szentkoronaradio.com/node/35873 Nem, nem, soha....Nem, nem, soha.... A 88. évforduló kapcsán ajánljuk Kedves Olvasóink figyelmébe Mankovits Tamás gondolatait a Trianon-szindróma orvoslásáról. Várjuk a hozzászólásokat, hogy Önök szerint miként lehetne megoldani e kritikus helyzetet, javítani a csonkaországi és az elszakított területek magyarjainak helyzetén. Úgy gondolom, hogy a határon túli magyarságról néhány gondolatot ejteni csak úgy lehet, ha az elmúlt század történelmi eseményeit röviden ismertetjük, összefoglaljuk. Hiszen az 1948 utáni történelemoktatás nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megismerjük nemzetünk, országunk történelmét, ha tanítottak is valamit, azt egy sajátos szemszögből - szovjet szemszögből - azt kiszolgálva tették. Az utódállamokban - ahol közel 3 millió magyar él és a Honfoglalástól kezdve számtalan történelmi emlékünk megtalálható (bár ezek egy részét már elpusztították), közös múltunkat, történelmünket megpróbálták elfeledtetni velünk. 1920. május 17-én a magyar delegáció elnöke, gróf Apponyi Albert visszaadta megbízatását a kormánynak azzal, hogy a május 6-án Versailles-ban átadott békeszerződés, a januárban megfogalmazott diktátumszövegével szemben, a végleges változatban lényeges módosítások nincsenek. Pedig a franciául, angolul és olaszul elmondott, Magyarország érdekeit védő beszédében részletesen taglalta azt a földrajzi és történelmi egységet, melynek megbontása komoly veszélyeket rejt magában. Figyelembe sem vették a magyar delegáció által átadott hiteles térképeket és dokumentációkat. Így történhetett meg például térségünkben is, hogy a Ronyva patakot hajózható folyónak vették, s mind a mai napig több kilométeres szakaszán, a sodorvonala a határ, sőt Sátoraljaújhely egy részét, ahol ez az időszakos patak kettészeli, ,,Szlovákújhely" néven a születendő Csehszlovákiához csatolták. Apponyi gróf 1920 januárjában a béketárgyaláson így fogalmazott: ,,Mélyen átérzem óriási felelősségem súlyát, midőn a bemutatott feltételekkel szemben Magyarország első szavát kell kimondanom. Mégsem habozom teljes őszinteséggel kijelenteni Önöknek, hogy azok a békefeltételek, amelyeket nekünk felajánlani szívesek voltak, hacsak lényeges módosítások nem eszközöltetnek rajtuk, hazámra nézve elfogadhatatlanok." A magyar kormány és gróf Apponyi Albert is úgy vélte, hogy az 1920 június 4-i szerződés csak a későbbi revízió reményének alapján íródhat alá. Ez az erőszak békéje volt, hiszen míg az 1918. november 3-i fegyverszünet aláírásakor Magyarország területén egyetlen idegen katona sem volt, addig a Tanácsköztársaság bukásától 1920 júniusáig, az ország kétharmadán cseh, román és szerb csapatok garázdálkodtak. Így hazánknak semmi esélye sem maradt a békemegállapodásban elképzelt céljainak a megvalósítására. Az első revíziós tárgyalásokra 1938-ban került sor Csehszlovákia és Magyarország között, azonban megállapodás nem történt. A két fél a tengelyhatalmakat kérte fel a vitás kérdések eldöntésére. Anglia és Franciaország érdektelensége miatt Németország és Olaszország döntött, így 11 927 négyzetkilométernyi terület, Felvidék és Kárpátalja egy része - 1 062 022, többségében magyar lakossal - került vissza Magyarországhoz, így Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős városa is a határon belülre került. Majd 1939 márciusában négynapos, bámulatot keltő hadi ténnyel a magyar honvédség visszafoglalta Kárpátalja egész területét az Uzsoki-hágótól a Tatár-hágóig. A II. Bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakaptuk Észak-Erdélyt és a Székelyföldet 43 104 négyzetkilométernyi területtel, 2 577 260, többségében magyar lakossal. 1941 áprilisában visszafoglaltuk Délvidéket 11 475 négyzetkilométernyi területtel, 1 030 027, többségében magyar lakossal. A második világháború után az 1945. január 20-án, Moszkvában megkötött fegyverszüneti egyezmény a trianoni határok visszaállításáról és a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának fizetendő 300 millió dollár értékű jóvátételről rendelkezik, amit az 1947. február 10-én aláírt békeszerződés minimális változtatással megerősített. A Sztálin-Benes paktum következményeként 1945. június 29-én Kárpátalját Szovjet-Ukrajnához csatolták. Felvidékről a magyarság egy részét úgynevezett lakosságcsere ürügyén kitelepítették Magyarországra, földjeiket, vagyonukat maguk mögött hagyták szülőföldjükön. Délvidéken lemészárolták a magyarság egy részét, Romániában is mindennaposak voltak az atrocitások. Az alig több mint 200 ezres kárpátaljai magyarság férfi lakosait, 18-tól 50 éves korig, még 1944 novemberében elhurcolták ,,háromnapos málenkij robotra"- ami közel három évig, 1947-ig tartott, és 40 ezer magyar férfit érintett. Több mint 60 százalékuk soha nem tért haza szülőföldjére, csontjaik jeltelen sírokban nyugszanak Szolyvától a távoli Szibériáig. Ez tulajdonképpen a kárpátaljai magyarság ivartalanítása volt, genocídium a javából! A határon túli magyar áldozatok száma meghaladja a 200 ezret ,,békeidőben", de e ,,békében" elkövetett mészárlásokat felgöngyölítő történelmi dokumentumok még mind a mai napig tabutémának számítanak! Ezekre az eseményekre való megemlékezések is megérdemelnének annyi teret - főként a magyar médiában - mint a holokauszt áldozataira való visszaemlékezések. A kommunista diktatúrák sem voltak kegyesek a határon túli magyarokhoz. Fokozatosan megvonták jogaikat, leszűkítették életterüket, bezárták iskoláikat, és nem ápolhatták szabadon hagyományaikat, kultúrájukat. Két generációt kényszerítettek csöndes asszimilációra, vagy szülőföldjük elhagyására. Úgy tűnt, hogy a kilencvenes évek rendszerváltozásai feloldják a határon túl rekedt magyarok feszültségeit, orvoslást találnak elszenvedett sérelmeikre. Nem így történt. Az Antall-kormány az ismert belpolitikai okok és gazdasági nehézségek miatt nem tudott kellő támogatást adni a szomszédos országokban élő honfitársainknak. A Horn-kormány meg sem próbálta, csak látszatintézkedéseket hozott és rossz alapszerződéseket kötött. Az Orbán-kormány a státusztörvénnyel sem tudott komoly javulást elérni a határon túli magyarság életében, hiszen ez csak az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatát, jogi státuszát rendezte, bár mégis ez a legtöbb, amit 1945 után az anyaország kormánya a határon túl rekedt magyarságért tett. Sajnos a mai posztkommunista Medgyessy- és Gyurcsány kormány nem érezvén felelőséget a határon túli magyarságért, ezt a törvényt is tönkre tette. Amíg Szlovákiában a Szlovák Igazolvány tulajdonosai - az Európai Unióhoz való csatlakozás után is - automatikusan ingyenes szlovák vízumra jogosultak, addig a Magyar Igazolványt a Kovács-Eörsi páros, vitrinbe való dísztárggyá degradálta. A 2004. decemberi népszavazáson a kettős állampolgárságra való NEM szavazatukat pedig nemzetárulásnak tekinthetjük. A rendszerváltást követő időszakban a délvidéki, erdélyi, kárpátaljai, felvidéki magyarság egy része az önmegvalósítás érdekében elhagyta szülőföldjét. Mivel Magyarországon idegenként kezelték őket, ugyanolyan elbírálást kaptak - illetve kapnak - mint egy afgán, kínai vagy más nemzetiségű bevándorló, nehezen jutottak, munkavállalási, illetve letelepedési engedélyhez, ezért Nyugat-Európába, vagy a tengerentúlra távoztak. Ezen időszak alatt közel 300 ezer határon túli magyar, zömében fiatal értelmiségi hagyta el szülőföldjét. Mi lehet a megoldás? Horvátország, Németország, Lengyelország, vagy akár Izrael példája is azt mutatja: a kettős állampolgárság. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy már a kérdés puszta felvetése miatt is politikai nyomást gyakorol hazánkra az Európai Unió és az ENSZ. Segítenünk kell, hogy a honfitársainkat ért atrocitások, megkülönböztetések, valamint jogaik csorbítása nemzeti és kulturális törekvéseik gátlása nemzetközi nyilvánosságot kapjon. Támogatnunk kell a többségben élő magyarság területi autonómiáját, illetve a szórványban élő magyarság személyi elvű autonómiáját. Ez adhat erőt identitásuk megőrzéséhez, nemzeti kultúránk ápolásához, fenntartásához, ez biztosít lehetőséget a magyarsággal szembeni asszimilációs törekvések megállításához. A magyar népnek szembe kell néznie nemzeti sorskérdéseivel, gondoznunk, ápolnunk és segítenünk kell az utódállamokban élő magyarságot. Élnünk kell a nemzetközi jogok adta keretekkel, amelyek lehetőséget biztosítanak két ország vitás területi kérdéseinek békés rendezésére. (Mankovits Tamás)

0 komment , kategória: Általános

Címkék: honfitársainknak, csehszlovákiának, szentkoronaradio, állampolgárságra, csehszlovákiához, kényszerítettek, elfogadhatatlan, hozzászólásokat, sorskérdéseivel, béketárgyaláson, megérdemelnének, nemzetárulásnak, megvalósítására, honfitársainkat, dokumentációkat, visszafoglaltuk, magyarországhoz, rendszerváltást, sátoraljaújhely, posztkommunista, kitelepítették, visszafoglalta, békefeltételek, nyilvánosságot, fegyverszüneti, tulajdonképpen, összefoglaljuk, garázdálkodtak, munkavállalási, magyarországra, önmegvalósítás, jugoszláviának, elpusztították, változtatással, szovjetuniónak, történelmünket, elszakított területek, határon túli, elmúlt század, 1948 utáni, sajátos szemszögből, magyar delegáció, kormánynak azzal, május 6-án, januárban megfogalmazott, végleges változatban, időszakos patak, születendő Csehszlovákiához, bemutatott feltételekkel, magyar kormány, 1920 június, későbbi revízió, Mankovits Tamás, Kedves Olvasóink, Apponyi Albert, Kárpátalját Szovjet-Ukrajnához, Amíg Szlovákiában, Szlovák Igazolvány, Európai Unióhoz, Magyar Igazolványt, Mivel Magyarországon, Európai Unió,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]